A NYILVÁNTARTÁSOK ÉS SZAKRENDSZEREK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉST, VALAMINT AZ EGYSÉGES DIGITÁLIS KAPUHOZ VALÓ CSATLAKOZÁST BIZTOSÍTÓ, HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSOKAT TÁMOGATNI KÉPES MEGOLDÁSOK FEJLESZTÉSE

  • Kedvezményezett neve: IdomSoft Zrt.
  • Konzorciumi partner:
    • Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.
  • A projekt címe: A nyilvántartások és szakrendszerek közötti együttműködést, valamint az Egységes Digitális Kapuhoz való csatlakozást biztosító, határokon átnyúló szolgáltatásokat támogatni képes megoldások fejlesztése
  • Szerződött támogatás összege: 5 000 000 000 Ft
  • A támogatás mértéke (%-ban): 100%
  • A projekt tervezett befejezési dátuma: 2026.03.31.
  • Projekt azonosító száma: DIMOP_PLUSZ-1.3.10-23-2023-00001

A projekt tartalmának bemutatása

  • Adattovábbításra korábban létrejött szolgáltatás továbbfejlesztéséhez szükséges módszertan és jogalkotási koncepció, amely által az állami és piaci szereplők sztenderd módon, naplózott formában tudnak adatokat lekérni a központi nyilvántartásból.
  • Mélységi továbbfejlesztéshez szükséges infrastruktúra, rendszerkapcsolatok (esemény vezérelt architekturális alapokon).
  • Kommunikációs sztenderdek, a szemantikai egységesítéshez, tehát az egyes nyilvántartások ugyanazon nyelvezettel fordulnak egymáshoz.
  • Új – felhasználói hozzájárulás alapú – adatszolgáltatási modell kidolgozása és bevezetése.
  • Piaci szereplők bevonása és a csatlakozásuk automatizálása a központi szolgáltatási rendszerhez.
  • Új elszámolási, naplózási és üzleti modell.
  • Az adatok védelmi rendszerének, megerősítésének lehetőségei, korai megelőző rendszer bevezetése.
  • Az egyes hazai adatszolgáltatások kiterjesztése a nemzetközi térbe az EU-s szabályozás szerint (Single Digital Gateway).

A jelenlegi helyzetben az állam főként G2G (Government to Government) oldalról közelíti meg az állami adatvagyon használatát. Ugyanakkor a piacnak is szüksége van a felhasználók személyes és egyéb adatainak felhasználására, melyet jelenleg is kezelnek, de nem állami nyilvántartásokból származó forrásból. Szükséges, hogy az állampolgárok saját maguk rendelkezhessenek saját adataikkal, beleértve a piaci szektor felé történő adattovábbítás lehetőségét is. Illetve szükséges, hogy transzparens módon értsék a felhasználók, hogy ki és milye célból fér hozzá az adataikhoz. Jelenleg az interoperabilitást és az adatvagyon-gazdálkodást megnehezíti a hatékony adatkapcsolatok alacsony száma és minősége, valamint ezt rontja közigazgatásban használt heterogén nevezéktan.

A hatékonyság növelése érdekében szükség van új állami adatszolgáltatási modell kialakítására. Fel kell készülni arra a helyzetre, hogy a jelenleg alkalmazott titkosítási protokollok átmenet nélkül és azonnal avulnak el. Az SDG-hez (Egységes Digitális Kapuhoz) való csatlakozás feltérképezése, az adatkapcsolatok modernizálása, az állami adatvagyon védelmének és hatékony felhasználásának érdekében megtörténik:

Mérhető eredményekként létrejön:

  • 1 db megújult központi szolgáltatás (Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz),
  • 1 db új, hozzájárulás alapú adatszolgáltatási modell, és kapcsolódó támogató informatikai megoldás bevezetése,
  • 1 db új elszámolási, naplózási és üzleti modell,
  • bővített szolgáltatások kerülnek kiajánlásra,
  • Kialakításra kerülnek az Egységes Digitális kapuhoz kapcsolódó szolgáltatások, feltérképezésre kerülnek a nemzetközi jógyakorlatok, lehetőség szerint elkészül egy határon átnyúló pilot.

A hozzájárulás alapú adatszolgáltatási modell hozzásegíti az állampolgárokat, hogy egyértelmű megértésük legyen, hogy milyen adattovábbításhoz és milyen feltételekkel járulnak hozzá. A fregmentált állami és piaci adatkészletek helyett létrejön egy olyan adattovábbítási megoldás, ahol az etalon nyilvántartásból származtatott adatokat újra és újra megadni nem szükséges. A hozzájárulás alapú adatszolgáltatás, a bővített adatszolgálatások javíthatják szolgáltatásaik minőségét a piac és állam viszonylatában (G2B2C módon).

A DÁP adatvagyon hasznosítási pillérének megfelelően az állampolgárok a DÁP által létrehozott azonosítást követően képesek lesznek saját maguk rendelkezni a saját adatuk továbbítása érdekében mind állami, mind piaci oldalról. A DÁP elvárásainak megfelelően tehát előáll az a piaci és állami együttműködés, mely az egy vagy két oldalú jogi nyilatkozatok kiállításának és kölcsönös elfogadásának lehetőségét megteremti állami oldalról, így teljesen digitális módon:

  • Képesek leszünk azonosítani az ügyfelet,
  • Az ügyfél adatai rendelkezésre állnak hozzájárulása után,
  • Az ügyletben résztvevő felek pedig elektronikus aláírásukkal ellátják a nyilatkozatot.

A létrejövő eredménytermékek a DÁP Korszerű felhőtechnológia implementálása pillérjében előírtak figyelembevételével kerülnek fejlesztésre és implementálásra.

A projekt célja

A projekt célja, hogy az állami és piaci szereplők felé történő, az ügyfél felhatalmazása által történő adattovábbítás segítségével gyorsabb ügyintézés lehessen a két szektorban a kölcsönös digitális együttműködés segítségével.

A DIMOP Plusz 1.3.10-23 projekt egyik kiemelt célja a rendszerek egymással történő kommunikációs lehetőségeinek minőségi és mélységi szempontból történő biztonságos kibővítése, amelynek során megvalósul:

  • a szemantikai egységesítést lehetővé tevő szolgáltatás és tartalom elérésének biztosítása,
  • a csatlakozás implementációs gyakorlatának támogatása és mélységének bővítése a KKSZB szolgáltatási körének bővítésével,
  • az összetettebb ügyek automatikus ügyintézésére alkalmas, eddigi egyedi pilot programok központi platformon történő továbbfejlesztése, a folyamatok során keletkező, illetve elérhetővé váló adatok hosszú távú védelmének kialakítása.

A DIMOP Plusz 1.3.10-23 projektben az alábbi – jelenleg nagyrészben nem időtálló – adatkapcsolatok modernizálása, az állami adatvagyon védelmének és hatékony felhasználásának érdekében funkcionális továbbfejlesztése történik meg, mint:

  1. a KKSZB megújítása,
  2. hozzájárulás alapú adatszolgáltatási modell kidolgozása,
  3. bővített szolgáltatások kiajánlása a piac és a közigazgatás szereplői számára,
  4. új finanszírozási modell bevezetése,
  5. az Egységes Digitális kapuhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, a nemzetközi jógyakorlatok feltérképezése, lehetőség esetén elkészül egy határon átnyúló pilot megoldás.