Kódolás és kodifikálás

Az év eleje rendszerint a változások ideje. Változnak a bennünket körülvevő jogszabályok is, ami nem ritkán a munkánkat, ügyeink intézését támogató informatikai alkalmazások változását is maga után vonja. Ezek azok a fejlesztések, amelyek gyakran az előterjesztések, illetve a kihirdetett normaszövegek elemzésével kezdődnek, és a céljuk kimondottan a megváltozott jogszabályi környezetnek való megfelelés biztosítása. De vajon jó célt tűzünk-e ki ilyenkor magunk elé?

Miért változik a jogszabályi környezet? A jogszabályok lényege, hogy megfogalmazzák a jogalkotó által elvárt viselkedést, ami mögött minden esetben fellelhető valamilyen cél, érdek: például a bűnözés visszaszorítása, a családok támogatása, a környezet védelme… A jogalkotás egy lépés az ezekhez vezető úton.

A jogalkotó célja jelenti az igényt, a kodifikátor a jogszabályban már a megoldás – egy lehetséges – módját írja le.

Ahhoz azonban, hogy olyan normák szülessenek, amelyek alkalmasak a kitűzött célok elérésére, a „mit” mellett kellő körültekintéssel kell meghatározni a „hogyan”-t is. Ebbe a munkába pedig mindenképp be kell vonni az érintett területek szakértőit, velük kell szorosan együttműködniük a jogi környezetet jól ismerő kodifikátoroknak. Ma már a legtöbb esetben – ágazattól függetlenül – érintett területnek számít az informatika, tehát nem jó a fentebb felvázolt irány, miszerint az alkalmazásfejlesztés a kész normaszöveg elemzésével kezdődik.

Mitől más a közigazgatás?

A közigazgatás speciális egyfelől azért, mert működését részletekbe menő jogszabályok határozzák meg, másfelől azért, mert az egyes feladatokat ellátó szervek az esetek túlnyomó többségében részt vesznek a tevékenységüket meghatározó normák kialakításában, praktikusan maguk tesznek javaslatot a megoldás módjára. A feladatellátáshoz pedig az esetek jelentős részében közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak informatikai alkalmazások is, és hogy ezek az igényeket leginkább kiszolgáló, biztonságos és ügyfélbarát alkalmazások lehessenek, célszerű már a megoldási mód kidolgozása során figyelembe venni a fejlesztők javaslatait, illetve megválaszolni az általuk feltett kérdéseket. Enélkül az alkalmazás-fejlesztési munkát szükségtelenül korlátozó szabályok kerülhetnek elfogadásra.

Mivel kell tehát kezdeni, a kódolással vagy a kodifikálással?

„A megrendelőnek vannak igényei – az informatika a megoldást szállítja” – de ahogy nem kész tervrajzokkal keressük meg az építészt, ha házat akarunk építtetni, úgy nem célszerű kőbe vésett megoldást adni a fejlesztő kezébe sem.

A felhasználói szintű ismeretek általában nem elegendőek az ideális vagy még inkább az optimális megoldás megtalálásához, ezért elengedhetetlen, hogy a digitális tervező szakemberek az elérendő célokból induljanak ki.

Az együttgondolkodás során alakul ki az optimális megoldás, amelyet mindenki a saját nyelvére fordít, és ennek eredményeképpen az egyik oldalon születik egy kihirdethető normaszöveg, a másik oldalon pedig egy futtatható kód – azaz a működő szolgáltatás.

Zelena Viktória
tervezési irodavezető, IdomSoft

Forrás: ITBusiness